Az új adatok szerint az ibudilast progresszív sclerosis multiplexben szenvedő betegekben jelentős jótékony hatással van a lassan kialakuló léziókra (SEL).

A Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) címmel megfogalmazott guideline azt javasolja, hogy a krónikus vesebetegek szisztolés vérnyomásának (BP) célértéke

A szerző a mindennapos gyakorlat számára igyekszik kibontani és kritikailag értelmezni az ESC-ESH és a Magyar Hypertonia Társaság által kiadott irányelvnek inkább az úgynevezett fitt kezelendőkre fókuszáló, világosnak látszó tömör, leegyszerűsített üzeneteit, ajánlásait az idős, főleg a szervezet előrehaladott öregedéséhez kapcsolódó, idült degeneratív társbetegségek által már sokkal jobban érintett 80–85 évnél idősebb hypertoniás betegek gyógyszeres vérnyomáscsökkentő kezelésére. Ennek során a problémakör képlékenységére, csapdáira, szemléleti vitáira is rávilágító szakirodalmi eredményekből is levon, bemutat következtetéseket.

Egy vizsgálat szerint magas vérnyomás kezdő kezelésére jobbnak bizonyult a négyféle vérnyomáscsökkentő hatóanyagot egyenként negyed dózisban tartalmazó („quadpill”) kezelés, mint a monoterápia.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az I-es típusú neurofibromatózis kezelésére szolgáló Koselugo (szelumetinib) készítményt.

A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.

Egy csaknem 3000 résztvevőre kiterjedt vizsgálat szerint több egészséges magatartásforma kombinálásával lényegesen csökkenthető az Alzheimer-betegség kialakulásának esélye.

A SPRINT vizsgálat bebizonyította, hogy az intenzív vérnyomáskontroll kedvező kardiovaszkuláris hatása felülmúlja a standard vérnyomáskont­rollét, mivel középkorú vagy idősebb, nagy szív-ér rendszeri kockázatú, nem cukorbeteg felnőtteknél 25%-kal csökkentette a kardiovaszkuláris szövődményeket és 27%-kal a teljes halálozást. 

Több mint egy tucatnyi betegségmódosító terápia létezik a relapszáló-remittáló SM kezelésében, ám ezek közül mindössze egy olyan engedélyezett (okrelizumab), amely valóban képes lassítani a primer progreszszív SM progresszióját, szekunder progreszszív SM-ben pedig 2019 januárjában még nem volt ilyen engedélyezett készítmény.

A hypertonia egyik következménye a kognitív funkciók romlása. Az antihipertenzív kezelés neuroprotektív hatása egyértelmű, ám a kognitív funk­ciókra gyakorolt hatásáról kevesebb evidencia áll rendelkezésre